^Back To Top

Mogyorósbánya Község Önkormányzat

Mogyorós patak Felszabadulás út melletti szakasz vízrendezés fejlesztése - csőbehelyezése

KDOP-4.1.1/E-09-2009-0003

 

 

„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

 

DVD

Samsung 222AB SATA

R8BZ6GBB497580

Mogyorósbánya Község Önkormányzat

„Mogyorósbánya Szőlősor utcai csapadékvíz-

elvezetés fejlesztése”


KDOP-4.1.1/E-09-2009-0003

 

 

„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

 

DVD

Samsung 222AB SATA

R8BZ6GBB497580

Mogyorósbánya történelmi áttekintése

 

 

Mogyorósbánya község Komárom-Esztergom megye egyik legkisebb, de természeti értékekben az egyik legszebb települése. Falunk 50 km-re Budapesttől és 15 km-re Esztergomtól a Gerecse északkeleti részén a Dunától mindössze 4 km-re Tát községtől délnyugati irányban helyezkedik el egy nyugalmas, csendes szép házakkal és kertekkel övezett környezetben.

 

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol - és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.

Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben. 1570-től egységesen Mogyoros vagy Mogyorós.

1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.

A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult –, később azonban lassan újranépesedett.

A középkorban királynéi birtok, majd a Zovárdok és átmenetileg a Csákok birtokolják. 1437-ben az óbudai apácák, (klarisszák) szereznek birtokjogot, amit a rend feloszlatásáig /1782/ megtartottak. Attól kezdődően egészen 1945-ig a földesúri jogokat a Vallásalap gyakorolta. A török uralom után, a 18. Század elején az apácák,,tótokat” és németeket telepítettek ide.

 

1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában, így a lakosság ez idő tájt a „kőszén ásásá”-val foglalkozott. A történelem viharai az ország más településeihez hasonló nyomokat hagytak a község életében. A bányászkodásnak köszönhetően aktív társadalmi élet bontakozott ki, melyet a különböző egyletek, egyesületek működése igazol. 1971-ben közigazgatási önállóságát elvesztette, 1990-ben visszaállt önkormányzata. A lakosság száma 900 körül mozog. A községben teljes az infrastruktúra kiépítettsége /gáz, csatorna, telefon/.

 

Nevezetességek:

 

  • Római katolikus templom – A 17. században épült, román stílusban. A XVII. Században átépítették. Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.

  • A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.

  • Bezerédy Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.

  • Itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra, az Országos Kék Túra és 2006-2008 között a Terep Százas futóverseny, melyeken Mogyorósbánya körülbelül a táv felénél fekszik.

  • Brzorad-kastély

 

A -bánya utótagot a XX. Század elején kapta, mára azonban megszűnt erre a bányászkodás. Sokkal inkább jellemzőbb a csend és a jó levegő. Rendszeresen itt tartják megfigyelésekkel egybekötött összejöveteleiket a csillagászok is, mivel a tiszta levegő és a városi fényszennyeződésektől mentes égbolt esténként jó látási viszonyokat teremt.

 

Reméljük az itt lévő információk, és képek megnyerik tetszésüket és személyesen is ellátogatnak hozzánk!

Copyright © 2013. Mogyorósbánya  Rights Reserved.